1890–1926: Karl Friedrich Gegauf és a szálhúzó varrógép feltalálása
A jelenlegi Bernina International AG kezdetei Karl Friedrich Gegaufhoz vezethetők vissza, aki már gyermekkorában felfedezte a műszaki tudományok iránti szenvedélyét, és, szakítva a családi hagyományokkal, úgy döntött, hogy orvosi tanulmányok folytatása helyett inkább szerelőtanoncnak áll.
Inasévei végeztével a Baum hímzőgépgyár rohrschach-i üzemében dolgozott, ahol elismerték és nagyra becsülték tehetségét.
1890-ben a svájci Steckbornban Karl Friedrich Gegauf elindította a saját vállalkozását. Hímzőműhelyt nyitott saját találmánya, a monogramhímzőgép gyártására. Georg testvérével közösen, aki kereskedő volt, megalapították a Gegauf Testvérek (Bros. Gegauf) vállalatot.
Karl Friedrich, aki közeli kapcsolatban volt a textiliparral, megfigyelte, milyen fáradtságos munka a szálhúzás, melyet addig csak kézzel lehetett végezni. Ennek eredményeképp 1893-ban Karl Friedrich Gegauf feltalálta a világ első szálhúzó varrógépét, amely percenként 100 öltésre volt képes.
1895-ben egy tűzvészben teljesen elpusztult a Gegauf Testvérek üzlete, kivéve a szálhúzó varrógép prototípusát, amely az egyedüli dolog volt, amit sikerült megmenteni. A nehézségektől meg nem riadva, Karl Friedrich új üzemet létesített egy régi pajtában, ahol már nem a hímzés volt a középpontban, hanem a szálhúzó varrógép gyártása, amiből már külföldre is szállítottak, sorozatgyártását pedig 70 alkalmazott végezte. A Gegauf név olyannyira híres lett attól kezdve, hogy a szálhúzást, legyen szó akár zsebkendők, abroszok vagy ágytakarók díszítéséről, gyakran nevezték „gegaufolásnak”.
Az 1920-as évek végén megjelent a műselyem, amely már nem volt alkalmas a szálhúzásra. Ez arra késztette Karl Friedrich-et, hogy elgondolkodjon azon, hogy a műselyemkészítés néhány feladatát – pl. a németül „fitzing”-nek nevezettet – hogyan lehetne gépekkel végeztetni. Röviddel azelőtt azonban, hogy a gép elkészült volna, meghalt, fiai, Fritz és Gustav vették át az üzletet és gyártották egyebek mellett apjuk fitz gépét.
1926–1947: Fritz Gegauf és az első BERNINA háztartási varrógép fejlesztése
1919-ben Karl Friedrich egyik fia, Fritz apjával együtt szabadalmat jelentett be a „Wotan” nevű szálhúzó varrógépre, amely a cég másik nemzetközi sikere lett. Miután rövid időt töltött Párizsban és a cég konzervnyitóit árulta, amikre Svájcban már nem volt kereslet, visszatért Steckbornba.
Gustav testvérével közösen apjuk halála után átvették a gyár vezetését 1926-ban. A harmincas években, a gazdasági válság idején összefogtak a szintén nehéz helyzetben levő st. galleni Brütsch & Sohn hímzőgépgyárral, és 1932 végére közös erővel kifejlesztették az első háztartási varrógépet, amely a BERNINA nevet kapta.
A BERNINA gépet nemsokára „bútor-és-varrógépként” kezdték árulni, ami szükségessé tette, hogy Steckbornban egy új bútorgyárat létesítsenek. 1937. október 26-án már 20 000 varrógépet gyártott le a steckborni üzem. Fritz Gegaufot mindig is érdekelte a BERNINA továbbfejlesztése.
1937-ben bemutatta a BERNINA első cikk-cakk varrógépét, 1945-ben pedig a világ első hordozható cikk-cakk gépét.
1947-ben Gustav kiszállt a cégből, de a BERNINA sikere tovább folytatódott:
1963 közepére már 1 millió cikk-cakk varrógépet gyártottak le Steckbornban. Azóta hívják a céget általában BERNINA-nak, habár neve 1947 óta „Fritz Gegauf Aktiengesellschaft, BERNINA Nähmaschinenfabrik”.
1959-1988: Odette Gegauf-Ueltschi, a bepattintható talp, és a teljesen automatikus varrógép
1965-ben Odette Ueltschi vette át a vállalat irányítását.
Odette Ueltschi-re már 1959-ben rábízták a BERNINA vezetését, ám ekkor még apja Fritz Gegauf segítségével látta el azt a feladatot.
1965-ben bátyja halála után teljes felelősséggel átvette a cég irányítását.
1954 óta a BERNINA varrógépeket már olyan szabadalmaztatott varrótalpakkal szállították, melyeket elég volt csak bepattintani a helyére. Ezeknek a talpaknak ezen felül volt még egy funkciója, mégpedig az, hogy lehetővé tették a gomblyukak fél-automatikus megvarrását.
Odette Ueltschi vezetése alatt a cég további fontos fejlesztéseket dobott piacra: 1963-ban megjelentették az első olyan BERNINA varrógépet, mely a szabadalmaztatott térdemelővel rendelkezett, majd pedig 1971-ben az első elektromos pedállal rendelkező varrógépet, mely 11 évig volt piacvezető modell.
1982-ben megjelent a 930-as modell, mely a varrógépek között elsőként rendelkezett sztreccs varróprogrammal és nagyteljesítményű motorral.
Ezt követte az 1130-as modell, az első teljesen automata BERNINA varrógép, mely a varrógép-technológia fejlődésében újabb mérföldkő volt.
Odette Ueltschi elkötelezetten tevékenykedett a politika színterén és kiállt a társadalmi igazságosság mellett, de mindezek mellett olyan kitartással vezette a céget is, hogy a Bernette varrógépcsalád nevét az ő és a cég nevének egyesítésével alkották meg.
A bernette márkát 1989-ben indította útjára a BERNINA-t 1988-ig vezető Odette Gegauf-Ueltschi, a BERNINA Textile Group önálló részeként.
A márkanév a BERNINA és az Odette név összeolvasztásából született, az új varrógépcsaláddal az volt a cél, hogy a BERNINA-tól megszokott minőséget alacsonyabb áron is elérhetővé tegyék.
A kiváló minőség és a megfizethető ár a bernette gépek azóta is legfontosabb jellemzői.”
1988–2009: Hanspeter Ueltschi és az első varrókomputer, piac- és termelésbővülés
1988-ban Hanspeter Ueltschi vette át a cég vezetését anyjától, Odette Gegauf-Ueltschi-től, és a mai napig tulajdonosként és elnökként vezeti azt.
Miután a st. gallen-i egyetemen befejezte tanulmányait, Ueltschi 7 évet töltött az Egyesült Államokban szakmai tapasztalatszerzéssel, mielőtt belépett volna a családi cég vezetésébe.
Ueltschi tovább növelte a cég vezető pozícióját a varrógép-technológiai szektorban, csökkentette a gyártási költségeket, és erősítette a termékinnovációt valamint a marketinget. Ő volt az, aki az artista 180-al, a BERNINA első varrókomputerével belépett a számítógépkorszakba, és biztosította a számítógépes technológia folyamatos fejlesztését és optimalizálását a többi artista modell és az aurora sorozat esetében is. Eközben bevallottan folyamatosan küzdött azért, hogy a varrás mint tevékenység egyre vonzóbb és népszerűbb legyen világszerte.
Hanspeter Ueltschi vezetése alatt a steckborn-i gyár mellett Thaiföldön is gyártóüzem létesült. A tulajdonosnak köszönhető nagyban, hogy az Egyesült Államok kulcsfontosságú piac lett. Ultschi elkötelezett a kelet-európai, oroszországi, dél-amerikai és indiai, csakúgy mint a közép-keleti piacok létrehozása és bővítése iránt. Ennek égisze alatt változott a Fritz Gegauf AG neve BERNINA International AG-ra, hogy alkalmazkodjék a márkanév nemzetközivé válási és sikertrendjéhez. Ugyanakkor Ueltschi a hagyománynak is fokozatosan jelentőséget tulajdonít, illetve a BERNINA termékek svájci minőségének, ez vezette őt arra, hogy a svájci zászlót belefoglalja a cég logójába.
