1620-ban, II. Gusztáv Adolf svéd király rendelete alapján Jönköping városában megépül egy muskétákra szakosodott fegyvergyártó műhely. 1689-ben az arzenál vezetője egy új üzem megépítését javasolja a királynak a szomszédos Huskvarnába, ahol a jobb vízellátás biztosítaná a folyamatos termelés lehetőségét. A király jóváhagyja a tervet, és a Huskvarna-i üzem még abban az évben meg is épül. Az új üzemnek köszönhetően a termelékenység szinte megtízszereződik, így kisvártatva a fegyvergyár teljesen átköltözik Huskvarnába.
A gyárat 1757-ben privatizálják, 1867-ben Husqvarna Vapanfabriks Aktiebolag néven részvénytársasággá alakul. Az 1864-es második porosz-osztrák-dán háborút, majd az 1870-71-es porosz-francia háborút követően a katonai megrendelések megcsappannak, így a vállalat elkezd „civil” használatra szánt vadász- és céllövő puskákat is gyártani. 1872. február 5-én pedig az igazgatótanács döntése alapján a varrógépek is felkerülnek a palettára. Ezt később számos más civil termék követi, húsdarálók, főzőedények, kerékpárok, motorkerékpárok és az első svéd írógép.
Az első Husqvarna varrógép a Nordsjernan (Északi csillag) nevet viselte, az 1883-ban megjelent Freja modell pedig annyira sikeresnek bizonyult, hogy egészen 1922-ig gyártásban maradt. 1903-ban jelent meg a Husqvarna első félfordulatos hurokfogót használó gépe, ami több mint 50 évig uralta a nemzetközi piacot. 1934-ben mutatták be az első elektromos, 1947-ben pedig az első szabadkaros varrógépet, a Husqvarna Zig-Zag-ot.
1972-ben jelent meg az első olyan Husqvarna varrógép, ami nem igényelt kenést, 1979-ben pedig a „komputeres varrógép” is valósággá vált.
1980-ban a 6690-es modell lett a világ első olyan varrógépe, ami betűvarrásra is képes volt. Ezt követően már az elektronikáé volt a főszerep, a nyomógombos öltéskiválasztás, az érintőképernyők és az öltéstervező bevezetése mind újabb mérföldkő a Husqvarna varrógépek történetében.
Az innováció a későbbi tulajdonos-, és névváltoztatások ellenére a Husqvarna varrógépeknek máig is a sajátja maradt.
